„…Más női dimenziók szólítanak meg a hastáncban.:) Az, amit nem éltem meg korábban, és azt is hittem, képtelen is vagyok rá, de végre fölfedeztem magamban.:) És ez olyan jó! Már csak egy partner kéne, akinek ki is tudom fejezni. Talán lesz… Talán ezért is a precizitás, a tökéletesre való túlzott törekvés: azt érzem, ahhoz belsővé kell tennem a mozdulatokat, ha nem is rutinszerűvé, de olyanná, hogy már nem kell minden részletre, mozzanatra figyelnem, hogy érzelmet, érzékiséget is tudjak mellé rakni (mert belül van hozzá).”
A.